Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Vizsgáld meg magad!

2009.11.18

 

 

 

Vizsgáld meg magad!

 

 
 

 

 

 

vizsgáld meg magad!Megnézzük a Titkot. Érezzük, hogy elindít bennünk valamit, lelkesedésünk határtalan. Rögvest elkezdünk kívánságlistákat gyártani, pozitívan gondolkodni, hálásnak lenni a legapróbb dolgokért, észrevenni az élet szépségét. Ez jó. Sőt, JÓ! Elindulunk egy úton, ahonnan már nem fordulunk vissza, nem térünk le, és nem engedjük magunkat eltéríteni. DE...
Telik az idő, jönnek a szürke hétköznapok, az újabb vagy régi problémák, gondok... A lelkesedés némiképp alábbhagy, olykor kell egy-egy emlékeztető vagy lökés, hogy ne essünk vissza. Például a secret oldal. :) Vagy megint megnézzük a filmet, újra és újra, mindig, amikor szükségét érezzük. Vagy lemegyünk a Titok klubba, ha tehetjük. :))) Így haladunk szépen lassan a megkezdett úton, amely mindenkinek más és más, mégis hiszem, hogy valahol egyforma... Ugyanolyan szép. :) A visszaesések, bár még mindig előfordulnak, egyre ritkábbak és egyre kevésbé hagynak bennünk nyomot. Egyre könnyebben találunk újra magunkra, és egyre gyakorlottabban változtatjuk a negatív érzéseinket pozitívakká. És egyre vidámabbakk és boldogabbak vagyunk, és egyre gyakrabban már nem csak egész nap, hanem minden nap. És valóban: "...és amikor az emberek látják az életedet, azt kérdezik majd tőled: mi az amit te másképpen csinálsz mint én?" Csodálkozva és irigykedve néz rád a környezeted. Igen, elindultál az úton... :) Aztán jön az újabb DE...

 

 

 

Jönnek a sikerélmények. Még nem nagyok, sőt egészen aprók, de számodra nagyon fontosak. Hiszen ezek az első visszaigazolásaid. Bátorítanak, önbizalmat adnak, határtalan boldogsággal töltenek el. Egy bevonzott kávé, egy máskor mogorva pénztáros, aki rád mosolyog, egy épp jókor érkező busz, zöldre váltó közlekedési lámpák... Mindenkinek magvan a maga példája. Persze ettől felbátorodsz, és egyre jobban elhiszed, hogy nagyobb dolgokat is elérhetsz. Hatalmas dolgokat! Vonzod is (ezerrel:D). Ám az csak nem akar megékezni. Nem érted, mi lehet, hiszen Te boldog vagy, hálás vagy, sikeres Teremtő. Van hited, sőt egyre nagyobb hited. Ám a vágyott dolog mégsem jön. Miért? Ezt szeretném megmagyarázni egy személyes történettel, ha elfogadjátok.

 

 

 

Engem sosem mozgatott a pénz, ez a vonzásnak az a része volt, amit könnyedén vettem. Mindig úgy gondoltam, hogy nekem lesz annyi amennyi kell, vagy még több, és így is van. A karrier sem mozgatott, hiszen éppen GYED-en voltam a kislányommal, most pedig, hogy újra elkezdtem dolgozni, kis keresgélés és néhány próbálkozás után viszonylag hamar (egy hónapon belül) rátaláltam a nekem való munkára. Azt hiszem, ezt is sikerült elég lazán vennem. :) Ám aki ismer, az tudja, hogy engem szinte a legeleje óta a párkapcsolati téma mozgat. Viszont abban meg tényleg nehezen jutottam egyről a kettőre.
A vágy megvolt, sőt, egyre jobban, egyre pontosabban tudtam, mit akarok. De csak nem jött. Pedig én úgy hittem, hogy minden lehetőséget megragadtam. Valójában minden szerencsétlenre, akivel kapcsolatba kerültem, megpróbáltam ráruházni vágyaim beteljesülését. :DDD Persze, nem jött össze, néhány rövid, félresikerült kapcsolat lett az eredménye. Aztán megjött álmaim pasija (én legalábbis ezt gondoltam, gondolom?), teleis pötyögtem az oldalt a vele átélt élményeimmel, érzéseimmel, vágyaimmal (lsd: "A GONDOLATOK DOLGOKKÁ VÁLTAK" c. bejegyzést!). De elromlott, vége lett. Miért? Mondhatnám, hogy mert ő ezt meg azt tette, így meg úgy viselkedett, hazudott, megalázott et cetera. De itt álljunk meg! Mindenki magának vonz be dolgokat. Tehát teljesen mindegy, hogy mit tett ő. Ami történt, magamnak vonzottam be. Hogy mivel? A kishitűségemmel, a kételkedésemmel ("egy ilyen jó pasinak én biztos nem kellek"), azzal, hogy még nem voltam kész rá. Nem voltam elég jó nő egy olyan pasihoz, amilyet szerettem volna. (Tudom, hogy az voltam, de nem éreztem magam annak, és ez éppen elég...) Talán vártam is, hogy elhagy, azáltal, hogy nem hittem benne, hogy tényleg én kellhetek neki. Ezért elhagytam. A történetnek persze van folytatása, mert egészen nem tudtunk elszakadni azóta sem.
De nem ez a lényeg, amit el akarok mondani. Hanem az, hogy ha nagyon szeretnél valamit, de nem jön, akkor, kérlek, vizsgáld meg magad, valóban kész vagy-e a fogadására! Ez a vonzás harmadik pontja, az elfogadás, és azt hiszem, itt nem csak az elengedésről van szó, hanem arról a hitről, tudatról, hogy igenis ez Te vagy, ezt megérdemled és kijár neked. Hiába akartam én szuper férfit, ha belül úgy éreztem, hogy egy olyan férfinek én nem is vagyok elég jó. Értitek? Ha valaki milliomos akar lenni, és vonzza vonzza, vzualizás stb. De belül, legbelül nem tudja elképzelni, hogy elérheti, mert földhöz ragadt elménknek konkrétumok kellenek, kell neki a "hogyan". És lát embereket meggazdagodni, sikeres vállakozásokat felfejlődni, milliókat örökölni, vagy nyerni a lottón. De el tudod magadról képzelni ugyanezt??? VALÓBAN el tudod??? Tartod magad annyira jó üzletembernek, annyira szerencsésnek, olyan jó családból származónak??? Vizsgáld meg magad, és ha egy cseppnyi kétség is van benned, akkor találd meg, és dolgozz rajta addig, míg elhiszed: BÁRMIT MEGTEREMTHETSZ, BÁRMIT ELÉRHETSZ, BÁRKIVÉ VÁLHATSZ! Csak rajtad áll!
Én most már felnőttem a vágyamhoz. Olyan jó nőnek érzem magam, hogy csak olyan férfivel jönnék össze, amilyenre vágyom. Most már jöhet. :) És tudom, hogy ezuttal mellettem is marad. Mert megérdemlem. :)))

 

 

 

Szeretettel:

 

 

 

Connie

 

www.thesecret.hu

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.