Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az anyaság

2008.01.14

"Anyja egy darabig a függöny mögül nézte. Úgy, olyan nézéssel, amilyennel férfi sohase nézhet gyermekére. Nem csak az apai érzésnek az anyai érzésnél sokkal sekélyesebb volta miatt, hanem azért sem, mert a férfi [...] érzi vagy sejti, hogy a határozottan alsóbb rendű szerep, amelyet a gyermek életreszólításában betölt, háttérbe szorítja őt az anyával szemben, aki kilenc hónapig testét-lelkét, minden gondolatát a gyermekért áldozta. Ez az, ami megfosztja a férfit azoktól a földöntúli örömöktől, amelyek az anyánál olyan nagyon természetesek."

 

"A nevelés nem az apa, hanwem az anya dolga. Mert ahogy nem az apa, hanem az anya hordja kilenc hónapig gyermekét, mielőtt az megérik az életre, ahogy aszerint él, mint azt az állapota megkívánja, éppen úgy neki kell világrajövetele után is olyan nevelést adnia, olyan példát mutatnia, amit a gyermek élete végéig követhet, sőt - és ez a fontosabb - tovább adhat saját gyermekeinek is."

 

"Te... anya vagy először és csak azután asszony... Amikor gyermekeidet a világra hoztad, eljegyezted magad a kötelességgel, felelősséget vállaltál Isten előtt az életükért, boldogságukért."

 

"A fiúk, akik így állnak az anyjuk előtt, nemcsak a vérség néha megkeményedő, eldurvuló, követelő szálaival vannak az anyjukhoz kötve, hanem kicsit a gavallér, az udvarló, a férfi szálaival is, aminek megint úgy az anya, mint a fiú szempontjából felbecsülhetetlen a jelentősége. Az ilyen anya sohasem rendetlen, ápolatlan, lompos a fiai előtt, mert hiú rá, hogy mindig szépnek lássék. És ez a fa ismét két gyümölcsöt terem. Az egyik: hogy az anya állandóan szép és fiatal, a másik: hogy a fiú igénye önkéntelenül megnő, kifejlődik a nőt illetően."

 

"Ez is nagyon jó érzés... Hogy az egyik lassan rálép már az útra, amely az életbe vezeti. Igaz, ezzel viszont talán el is távolodik tőle. Eltávolodik? Nem. Csak a hozzá fűződő élete mellett most már komolyan, határozottan megindult a saját, külön élete felé is. Afelé az élet felé, amelyikből hol itt, hol ott bukkan ki egy nő, aki odalép hozzá, és akiért ma még, ha úgy tartja jónak, csak hazudik neki, de akiért holnap... igen... holnapesetleg... el is hagyja őt..."

 

"...másként szeret egy egyéves bébi, aki még kis életének minden feltételét az anyjától kapja, másképpen az, aki már iskolába jár, megint másként a serdülő és a férfi korba fordult. [...] ...ez a szeretet - mint minden szeretet - az évek folyamán átváltozott. Motívumok estek ki belőle és motívumok kerültek bele. Nem olyan mindent tőle váró, olyan feltétlen, mint kisfiú korában volt, nem olyan rajongó, mint serdülő éveiben, nem olyan féltő és lovagias, mint a férfi korba forduláskor, de mély, őszinte és mindig mellette álló, amelyre mindig bátran támaszkodhat."

 

"A gyermek kiskorában könnyen, serdülő korában nehezen, nagy korában sehogyan sem engedelmeskedik."

 

"Mert olyan anya nem volt, de nem is lesz, aki ne tudná, hogy tönkre megy annak a fiúnak az élete, aki gyerekfejjel házasodik."

 

"A gyereknek mindig csak joga van, az anyának mindig csak kötelessége."

 

"... az anyák, akikben évmilliók óta él, hogy a fiú nagyobb érték, büszkébb büszkeség a lánynál, nagyon kevés nőt találnak méltónak a fiaikhoz."

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.